A fogselyem bármennyire is egyszerű találmánynak tűnik, valójában elég kitartó munkát igényel a fogköztisztító technika helyes elsajátítása. Ha ugyanis azt gondoljuk, hogy mindegy milyen módszerrel, csak használjunk fogselymet, akkor nagyot tévedünk, a megfelelő technika hiányában ugyanis többet árthatunk, mint amennyit használunk. Lássuk, melyek a leggyakoribb hibák!
1. Nem tekerjük fel az ujjainkra a fogselymet
A problémák forrása gyakran abból adódik, hogy a fogselymet nem tartjuk megfelelően a kezünkben. A helyes módszer az, ha a kb. 50-60 centiméteres letépett fogselyem egyik végéből 1-2 huroknyit feltekerünk a bal kezünk középső ujjára, majd ugyanígy a jobb kezünk középső ujjára is tekerünk 1-2 hurkot, a többi fogselymet lógni hagyjuk. Arra figyeljünk oda, hogy 5-6 cm fogselyem mindig legyen kifeszítve a két ujjunk között, ezzel kényelmesen boldogulunk elől és hátul is.
Ha mindkét középső ujjunkra feltekertük a fogselymet, akkor a kifeszített szálra a mutató- és hüvelykujjainkkal fogjunk rá, ez a biztos tartás garantálja a precíz mozgatást.
Fontos, hogy felső fogsorunk tisztításakor két hüvelykujjunkkal alulról támasszuk meg a fogselyem kifeszített szálát, ezen a részen ugyanis csak így vezethetjük be elég óvatosan a fogselymet a fogközökbe.
Ha nem figyelünk oda rá, hogy a kifeszített fogselyem mindig megfelelő irányba álljon, akkor használat közben könnyen kicsúszhat az ujjaink közül, amivel minimálisra csökkentjük a fogköztisztítás hatékonyságát.
2. Nem megfelelő mozdulatokat végzünk
Ahhoz, hogy minden lepedéktől megszabaduljunk és megóvjuk fogínyünket a gyulladástól, sérüléstől, fontos, hogy helyes mozdulatokat tegyünk fogselymezés közben.
Ha óvatosan becsúsztattuk fogközünkbe a fogselymet, akkor a fogselymet feszítsük rá az egyik fog oldalsó felszínére és óvatos vízszintes irányú mozdulatokkal mozgassuk ki az odatapadt lepedéket. Ezt a mozdulatsort ismételjük meg a fogközben álló másik fog felszínével is.
Fogselymezés közben nem szabad elfeledkeznünk az íny vonala alatti területekről sem, hiszen itt ugyanúgy megbújhatnak az ételmaradékok, baktériumok, s ha nem távolítjuk el, könnyen fogkőképződés vagy ínygyulladás indulhat meg az érintett részeken.
Az íny vonala alatti tisztításnál másképp kell mozgatnunk a fogselymet – itt nem vízszintes, hanem függőleges irányba, az íny alól kifelé kell mozgatni a fogselyem szálát. Meglepődve tapasztalhatjuk, hogy innen is tudunk majd eltávolítani lerakódásokat.
3. Nem használunk tiszta fogselymet minden fogköznél
Ez szintén egy igen sarkalatos pontja a fogselyem használatának, hiszen az egyik fogközből eltávolított lepedéket könnyen átszállíthatjuk a másik fogközbe, ha nem használunk mindig új adag fogselymet.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy amikor végeztünk egy fogközzel, akkor a fogselyem már elhasznált részét feltekerjük bal oldali középső ujjunkra (így két középső ujjunk között nullára csökkent a távolság) míg a jobb oldali középső ujjunkról először letekerjük a fogselymet, majd újabb 5 centimétert hagyva tiszta fogselymet feszítünk a két középső ujj közé.
A tiszta fogselyem minden fogköznél elengedhetetlen, hiszen csak így van értelme a fogköztisztításnak.
4. Túl erősen pattintjuk be a fogselymet a fogközökbe
Gyakori jelenség, hogy a fogselyem ínyvérzést indít el. Ennek oka egyrészt az, hogy túl erősen pattintjuk be a fogselymet a fogközünkbe, de az is előfordulhat, hogy már kialakult ínygyulladástól szenvedünk, csak észre sem vettük.
Ha minden igyekezetünk és óvatos próbálkozásunk ellenére minden alkalommal elindul a vérzés az ínyünkből, akkor keressük fel fogorvosunkat, mert csak ő tudja megszüntetni a fogínygyulladást.
5. Nem viaszolt fogselymet használunk
A viaszolt fogselyemmel jóval egyszerűbb dolgunk van, mint a sima, viaszmentes típussal. A viasszal bevont szál sokkal könnyebben csúszik a fogközeinkbe és finomabb, óvatosabb mozdulatokat végezhetünk vele.
A termékek feliratán keressük a viaszolt vagy a „waxed” feliratot.
6. Csak a front fogainkat tisztítjuk meg
Bár az esztétikum is nagyon fontos, fogmosáskor és fogköztisztításkor sem szabad kizárólag az elülső (front) fogakra koncentrálni. A hátsó fogközökben eleve több lerakódással találkozunk, hiszen hátsó fogainkkal végezzük a rágást, elülső fogainkkal csak elharapjuk az ételt.
Ha hátsó fogközeink túlságosan szélesek és fogselymezés közben úgy érezzük, hogy „lötyög” a fogselyem a fogközben, akkor szerezzünk be vastagított vagy ún. duzzadó fogselymet, ami nyál hatására megvastagszik, így alaposabban távolítja el a lerakódásokat a tág fogközökből is.
+ 1. Nem használunk mindennap fogselymet
Bár ez nem a technikánkhoz kapcsolódik, mégis az egyik legfontosabb pontja a felsorolásnak. A fogköztisztításnak ugyanis a fogtisztítás mindennapos részévé kell válnia az életünkben, hiszen csak így előzhetjük meg hatékonyan a fogkőképződést, a fogszuvasodást, az ínybetegségek és az ínysorvadás kialakulását valamint ezzel biztosíthatjuk egész napos üde leheletünket is.
Forrás: 6 + 1 hiba, amit fogselymezés közben vétünk – Merjmosolyogni.hu
