Egészségünk megőrzésének kulcsa a betegségek megelőzése, a prevenció. Ma már nem csak akkor megyünk el az orvoshoz vagy a patikába, ha valamilyen panaszunk van, a többség igyekszik minél nagyobb energiákat mozgósítani a betegségek megelőzésére – gondolhatnánk. Bár a magyar lakosság többsége elméleti síkon tisztában van a preventív vizsgálatok fontosságával, az előző évekhez képest mégis kevesebbszer látogattunk el egészségügyi szűrésekre, így fogászati ellenőrzéseken is kevesebben jelentek meg.
Az egészségmegőrzés egyik legfontosabb eleme a szűrővizsgálatok mellett a rendszeres testmozgás.
A MAGYAROK ÉS A SZŰRŐVIZSGÁLATOK
A Gazdaságkutató Zrt. (GKI) 2013-ra vonatkozó felmérése szerint az aktív korúak (18-60 évesek) 71 százaléka vett részt valamilyen egészségügyi szűrővizsgálaton, ami a 2010-es adatokhoz képest 8 százalékkal alacsonyabb értéket jelöl. Noha a 71 százalékos részvételi arány szép eredménynek számít, más hazai felmérések szerint ugyanez az érték alig éri el a 41 százalékot.
Bár egyes szakterületeken (laborvizsgálatok, méhnyakrák szűrés) többen keresték fel a rendelőintézeteket, tüdőszűrésen és fogászati ellenőrzésen 7 és 6 százalékkal vettek részt kevesebben. A GKI adatai szerint a többség (63%) legalább tisztában van a szűrővizsgálatok fontosságával, ám a megkérdezettek 20 százaléka szerint az efféle ellenőrzések teljesen feleslegesek.
A magyar lakosság 29 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem vett részt preventív vizsgálatokon, melynek oka a megkérdezettek szerint a szűrővizsgálatokra való ösztönzés hiánya, az elfoglaltság, a túl hosszadalmas vizsgálati – és várakozási idő és az ellenőrzések miatti utazás. A távolmaradók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szűrővizsgálat anyagi vonzatai miatt kerüli a megjelenést, 7 százalék magától a vizsgálattól, 4 százalék viszont annak eredményétől tart.
EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ MÓDSZEREK
Tavalyi kutatási eredmények szerint a 18 és 69 év közötti magyar lakosság évente átlagosan 100 000 Ft-ot költött el valamilyen egészségmegőrző termékre, amiből 54 százalékot a gyógyszerek vittek el.
Bár a nőgyógyászat mellett fogorvosra költünk a legtöbbet, fogászati problémáink megelőzésére máskülönben igen kevés figyelmet fordítunk, és ez nem csak a féléves ellenőrzések elmaradását jelenti: egy átlag magyar mindössze 1 tubus fogkrémet és egy fél fogkefét használ el évente. Sajnos az odafigyelés hiánya a fogaink állapotán is meglátszik: a 60 év felettiek fele fogatlan és sok gyermek 14 éves korára már elveszítette 3-4 maradófogát is, ráadásul a WHO adatai szerint Magyarország élen jár a szájüregi daganatos megbetegedések számában is.
EGÉSZSÉGTURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK
Az állam és a szakemberek ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tesznek az egészségkultúra és az egészségturizmus fejlesztésére, persze utóbbi jóval nagyobb anyagi támogatottságot élvez. 2012-ben 39 fogászati vállalkozás nyert többmilliós támogatást a fogászati turizmus fejlesztésére, 2013-ban pedig a Svájci Hozzájárulási Hivatal 1,1 millió svájci frankot bocsátott Magyarország rendelkezésére, hogy a meglévő egészségturisztikai intézményeket (pl. gyógyfürdőket, fogászatokat) még vonzóbbá tegyék a magyar és a külföldi betegek számára.
A hazai egészségkultúra fejlesztésének érdekében 2010-ben 57 szakmai szervezet összefogásával elindult„Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” is, ami 2020-ig folyamatosan járja az ország településeit, felhívva az emberek figyelmét a tudatos egészségmegőrzésre.
Ezekre a preventív lépésekre óriási szükség van, hiszen Magyarországon 3 millióan szenvednek magas vérnyomástól, 1 millió cukorbeteg és 4 millió túlsúlyos ember él, ráadásul az uniós átlaghoz képest jóval több alkoholt fogyasztunk és cigarettát szívunk, viszont sokkal kevesebb egészséges ételt fogyasztunk.
PREVENCIÓ A RENDELŐKBEN
Ahhoz, hogy a magyar lakosság egészségi állapota jelentősen javulhasson, az egészségügyi rendelőintézetek részéről is paradigmaváltásra van szükség. Mivel az emberek orvosukkal állnak személyes kapcsolatban, óriási jelentősége van a szakemberek szemléletének is – ezt felismerve 2012-ben a Semmelweis Egyetem új, prevenciós tantárgyak bevezetését kezdeményezte, melyek elméletben felkészítik a hallgatókat a betegségek megelőzésének módszereire, s azok fontosságára.
MÓDSZEREK A MINDENNAPOKBAN
Bár a féléves fogászati ellenőrzés sok magánrendelőben is ingyenes, mégsem járunk el rendszeresen.
A szűrővizsgálatokon való részvétel ösztönzésére megoldást jelenthetnek a magánrendelők, hiszen itt várakozási idő nélkül, minőségi ellátásban részesülhetünk. Noha vannak olyan területek, ahol a szűrővizsgálat is pénzbe kerül (pl. rákszűrés, laborvizsgálatok), sok fogászati rendelő ingyenesen biztosítja betegeinek a féléves ellenőrzést.
Emellett érdemes figyelni a nyílt napokat, egészségvédő rendezvényeket, ahol szintén ingyenesen vehetünk részt számos vizsgálaton.
A prevenció legnagyobb felelősei persze mi magunk lehetünk, hiszen a káros szenvedélyek elhagyásával, a rendszeres testmozgással, az egészséges, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étkezésekkelsokat tehetünk szív- és érrendszerünk, vércukorszintünk valamint fogaink egészségéért is. Utóbbira naponta kétszer két percnyi extra figyelmet is szentelnünk kell: fogazatunk és ínyünk tisztán tartásával nem csak a fogszuvasodást, hanem az ínybetegséget, s az abból kialakuló ínysorvadást is megelőzhetjük.
Forrás: A magyarok csak elméletben foglalkoznak az egészségmegőrzéssel? – Merjmosolyogni.hu
