A bölcsességfog a harmadik és egyben az utolsó nagyőrlő, ami általában 18 és 25 éves kor között bújik elő, felül és alul egyaránt. Előfordulhat, hogy néhány évvel hamarabb vagy később indul meg az előtörés, ez még teljesen normális. Optimális esetben ezek a fogak tökéletesen illeszkednek a fogsorba és semmilyen rendellenességet nem okoznak, ám manapság jóval gyakoribb, hogy fájdalmas panaszokat, esetleg gyulladást idéznek elő.
Hogy miért indukál ez a néhány fogacska ekkora bajt? Mert az évezredek múlásával az arckoponya, de főleg az alsó állkapocs méretéből egyre veszít, így a legkésőbb előbújó nagyőrlőknek már nincs elég hely. Idővel az is lehet, hogy a nyolcadik fogunk abszolút nem fog előtörni és kevesebb foggal kell majd megelégednünk.
Kibújhat akár észrevétlenül is, probléma akkor jelentkezik, ha a bölcsességfog nem megfelelő irányba próbál előtörni – feküdhet például teljesen vízszintesen vagy rádőlhet az előtte lévő nagyőrlőre. A rossz elhelyezkedésű bölcsességfog következtében a szomszédos fogak összetorlódhatnak, sérülhetnek, de az állcsont és az idegek is károsodhatnak. Amennyiben a bölcsességfog rádől az előtte lévő 7-es fogra, úgy utóbbi sokkal hamarabb szuvasodhat, hiszen a plakk és az ételmaradék jobban megtapad a rendellenes állású fogakon.
Az is előfordulhat, hogy a bölcsességfog teljes egészében vagy részben bent marad a lágyszövetben és/vagy az állkapocsban. Lehet, hogy valakinek abszolút nem jönnek elő a bölcsességfogai, ilyenkor, ha kellemetlenséget nem okoznak, semmi probléma nincs.
A gond inkább akkor jelentkezik, ha részben előtör, ám valamilyen oknál fogva – általában helyszűkében – megáll a folyamat, ilyenkor a fog és az íny közötti rész nehezen tisztíthatóvá válik és könnyen begyulladhat. Jellemző tünet ilyenkor a fájdalom (ami átsugározhat a fülbe vagy a torokba), a nyirokcsomók duzzanata, a mérsékelt szájzár, ekkor a beteg nehezen tudja kinyitni a száját, sőt előfordul, hogy az összezárás sem megy a megduzzadt lágyrész miatt. A részben előtört bölcsességfog sokkal hamarabb szuvasodik, hiszen körülményes a tisztán tartása; sem a fogkefével, sem pedig fogselyemmel nem tudjuk kielégítően megtakarítani.
Van egyáltalán bölcsességfogam?
Ennek megállapítására érdemes szakorvoshoz fordulni, ő egy röntgenfelvétel alapján egyértelműen választ adhat kérdésünkre. Elméletileg, ha szerencsénk van és az összes fogunk rendre kibújt, beleértve a bölcsességfogakat is, akkor egyszerű számolással ellenőrizhetjük az ottlétüket. Negyedenként nyolc fogat kell számlálnunk, amihez az alsó és felső fogsort képzeletben megfelezzük és az egyik szemfogtól jobbra, a másiktól pedig balra 8-8 fogat kell találnunk. Ha megvan mind a 32 fogunk, akkor örülhetünk, mert esetünkben semmilyen problémát nem okoztak a bölcsességfogak. Általánosságban az is elmondható, hogy az alsó bölcsességfogak sokkal gyakrabban idéznek elő panaszokat, mint a felsők.
Fogorvosunk javasolhatja a bölcsességfogak eltávolítását még az előtt, hogy azok valódi problémát okoznának. Ez fiatal korban jóval könnyebb, mint később, ilyenkor a bölcsességfogak gyökerei még nem fejlődtek ki teljesen, idősebb korban a gyógyulási idő hosszadalmasabb lehet.
Hogyan távolítják el a bölcsességfogat?
A bölcsességfog elhelyezkedése határozza meg, hogy mennyire könnyű vagy nehéz eltávolítani azt. Ha normál irányba nőtt és a korona teljesen kint van, akkor ugyanúgy néz ki a húzás, mint bármelyik más fogunknál. A komplikációt az okozza, ha a fog nem, vagy csak részben tört elő, ilyenkor ugyanis szájsebészhez kell fordulnunk, aki felnyitja a területet. Bonyolultabb esetben az is előfordulhat, hogy nem egészben, hanem több részletben emelik ki. Gyulladásban lévő fogat előbb antibiotikumokkal kezelnek, s csak utána végzik el a beavatkozást.
Mi történik az eltávolításkor és utána?
Mielőtt a bölcsességfogat kihúznák, a fogat és a körülötte lévő szövetet helyi érzéstelenítéssel lezsibbasztják – ugyanazt az anyagot használják, mint bármelyik más beavatkozásnál. Hazánkban ritkán, de végeznek altatásban is bölcsességfog eltávolítást, erre főleg akkor lehet szükség, ha több bölcsességfogat is el kell távolítani, és jobbnak ítélik, ha egyszerre túl van rajta a páciens. Sima érzéstelenítő után nyugodtan vezethetünk autót, ha mégsem, akkor a fogorvos úgyis figyelmeztetni fog minket.
Ha nagy az üreg a fog eltávolítása után, néhány öltéssel összevarrják a területet, ilyenkor egy hét elteltével varratszedésre kell jelentkeznünk.
Milyen komplikációk adódhatnak egy bölcsességfog eltávolítása után?
– Foghúzás utáni fájdalom: általában a fogeltávolítás után 1-4 nappal jelentkező fájdalom, melynek oka, hogy a fogmederből kiesik a véralvadék és a seb fertőződik – ezért sem szabad a sebet szívogatni, hogy az alvadt vér a helyén maradhasson. Tünetei a tompa, néha lüktető, kisugárzó, folyamatos fájdalom, a kellemetlen szájszag, de a seb és a nyirokcsomók is megduzzadhatnak, akár hőemelkedés is jelentkezhet. Kezelésére a legjobb módszer, ha újra felkeressük fogorvosunkat, aki gyógyszeres gézlapot helyez a sebbe, hogy mérsékelje a gyulladást, ami egyébként 10-14 nap alatt magától is elmúlik. Házilag próbálkozhatunk meleg kamillás öblögetéssel – ami nem konkrét öblögetést jelent, csak azt, hogy a beteg számára kellemes, meleg hőmérsékletű kamillateát tart a szájában, ami érinti a sebet is. Öblögetni nem csak a kamillateával, de amúgy sem szabad. Ami fontos, hogy a hidegtől óvjuk a területet.
– Paresztézia: a paresztézia ritka jelenség. Mivel a bölcsességfog igen közel van az idegekhez, ritkán előfordulhat, hogy a fog eltávolításakor azok megsérülnek. Ennek következtében előfordulhat a nyelv, az ajkak, az áll zsibbadása. Abban az esetben, ha a fogorvosunk arra gyanakszik, hogy túl közel futnak az idegek a bölcsességfog gyökereihez, készíttethet panoráma röntgent vagy CT felvételt, mellyel megelőzhetők a komplikációk.
Forrás: Evolúciós gubanc. A bölcsességfog és a vele kapcsolatos leggyakoribb problémák – Merjmosolyogni.hu
